Előfordulhat, de nagyon ritkán.

Viszonylag gyakran előfordul kétoldali emlőrák is. Ezért kell mindkét emlőt azonos módon, részletesen megvizsgálni, akkor is, ha csak az egyikben tapintható vagy látható rendellenesség.

Körülbelül 1.5 cm átmérő felett az emlőrák általában egyre gyorsabban növekszik. Ilyenkor a teljes gyógyulás esélyei romlani kezdenek. Az áttétek lehetősége mellett megnő a műtét utáni kiújulás (recidíva) valószínűsége is. 1,5 cm-nél kisebb tumor esetén tízből kilenc nő teljesen meggyógyulhat. 3,5 cm feletti daganatok fele már áttétet adott, ilyenkor a gyógyulás esélye igen rossz.

Szerencsére a mai készülékekkel már egész kis emlőrák is felfedezhető. Mammográfia és/vagy ultrahang segítségével 3-5 mm-es tumor már látható. Ha ilyen kis daganat sebészi úton eltávolításra kerül, legtöbbször maradéktalan gyógyulással lehet számolni.

Gyermekkorban nem fordul elő emlőrák. Pubertás alatt megduzzadhat az emlő, sőt, kifejezett csomót tapinthatunk a bimbó mögött. Ez a mell fejlődésével összefüggő, gyulladásos folyamat.

Huszonéves korban sajnos már néha előfordul. Ilyen fiatal korban a tapintható csomók nagy része ún. fibroadenoma - jóindulatú daganat -, vagy ciszta. 30 év felett, de főleg ennél idősebb korban (40 év felett) számolhatunk emlőrák lehetőségével. A gyakoriság az életkorral arányosan nő.

Még idősebb nőknél (80 éves korban) is fontos szűrővizsgálatokat végezni, mert az emlőrák potenciálisan minden életkorban halált okozhat, annak ellenére, hogy öregkorban a daganatok növekedése lassabb (de a kialakulás gyakoribb!). A kialakult emlőrákot azonnal kezelni kell, nehogy még nagyobb bajt okozzon.

A mastopathia nem betegség. Ez egy nagyon gyakori elváltozás, a felnőtt nők 30-70 százalékában megtalálható. Nem daganatos, nem gyulladásos, de kóros működés. Az emlő különböző szövetei hibás vagy túlműködés miatt különböző fokban átalakulnak, és főleg mikroszkóppal látható szövettani eltéréseket hoznak létre. A mastopathia az emlőfájdalom egyik gyakori oka. Létrejöttét elsősorban hormonális tényezők ill. zsírban gazdag étrend is okozhatják.

A kivizsgálás során ritkán szükségessé válhat tűszúrásos mintavétel (cytologia vagy core biopszia) is, a mastopathia fajtájának meghatározására és rosszindulatú daganat kizárására.

Az emlőrák általában nem okoz fájdalmat, kivéve az előrehaladottabb - gyulladásos és fekélyes - formák.

E vizsgálat során a nők különböző mértékű fájdalmat érezhetnek. Erre tekintettel kell lenni a felvételek készítése közben, de érteni kell, hogy amennyiben a beteg érzékenysége miatt nem sikerül tökéletes felvételt készíteni, akkor magasabb arányban maradnak rejtve az emlőrákok

A tejcsatornákat a bimbón keresztül kontrasztanyaggal töltik fel és felvételek készítenek róla, Így ábrázolhatóvá válnak a tejcsatornák rendellenességei: tágulatok, elzáródások, daganatok. Szűk járat esetén nem mindig lehet elvégezni a feltöltést, szükséges hozzá a beteg együttműködése is. A galaktográfia sokszor kellemetlen lehet.

Magyarországon a rendszeres, behívásos szűrés 2001 decemberében indult el, 45-65 éves kor közötti nőknél, 2 éves ciklusban, 32 akkreditált (szakmailag ellenőrzött és megfelelőnek talált) központtal. A központok a szűrést követő visszahívást-kidolgozást, és sebészi, onkológiai kezelést is elvégzik, illetve összefogják. A nemzetközi ajánlások szerint 35-40 éves életkor között egy alkalommal, 40-50 éves kor között 1 - 2 évente, 50 éves kor felett évente javasolt a mammográfia elvégzése. 35 éves kor alatt emlőszűrő vizsgálat nem indokolt, csak veszélyeztetett nőknél (lásd feljebb).

A tapintható csomók nem mind rosszindulatú daganatok. Minden beteg nagyon megijed, ha csomót tapint a mellében. Ez természetes, hiszen az emlőrák fenyegetése mindenkit aggodalommal tölt el.

Van férfi emlőrák is, igaz 100-szor ritkábban, mint a nőknél, viszont lefolyásában ez általában súlyosabb.

Az emlőrákok legnagyobb része sporadikusan (szórványosan) alakul ki, öröklődő tényezők nélkül. Viszont a családban előfordult emlőrák növeli a megbetegedés esélyét.

Vannak ún. veszélyeztetett, magas rizikójú személyek (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, korábbi mellkas besugárzás, askenázi zsidó származás, Li-Fraumeni vagy Cowden szindróma, kórelőzményben szereplő emlőrák), akiknél az emlők rendszeres (szűrő–) vizsgálatát már 30-35 éves korban el kell kezdeni. BRCA hordozók emlőrák-kockázata rendkívül magas, 85%-ot is elér! Ebben a csoportban az ultrahang és az MR kiegészítő – és az utóbbi időben szűrési jellegű – használata nagyon fontos. Ha a betegnek vagy a közvetlen rokonságának már volt petefészek- vagy vastagbéldaganata, akkor az emlőrák kockázata is mérsékelten nagyobb. A kockázat emelkedése természetesen csak annyit jelent, hogy nagyobb az esély, semmiképpen nem azt, hogy az emlőrák kötelezően kialakul.