A leggyakoribb panaszok közé tartozik az emlőfájdalom. Egyik, vagy mindkét emlő teljes, vagy részleges érzékenysége is előfordul. A kötőszöveti állományban levő fájdalom érzékelő Meissner-testek jelzik, ha a kötőszövet vérellátása nem megfelelő, s gyulladás, vagy fokozott mechanikai hatás áll fenn.

Mi okozhat emlőfájdalmat?
A fájdalom sok oka ismert. Nem egyszer nehéz kideríteni a valódi eredetét. Fontos megfigyelni tehát, hogy
 
•    milyen típusú a fájdalom (duzzadás, nyomás, szúrás, feszülés, égő érzés, túlérzékenység, görcs),
•    mi a pontos helye (egy- vagy kétoldali, bimbóba, vagy oldal felé sugárzó),
•    összefügg-e a menstruációs ciklussal, közösülés után jelentkezik-e, menopausa után keletkezett-e, pszichés problémák kapcsán jelentkezett-e,
•    más szerv (izomzat, mellkas, gerinc, bőr) fájdalma kíséri-e az emlőfájdalmat,
•    milyen kezelés történt már (gyógyszer, fizikoterápia), és milyen eredményt hozott.

Ezekből az adatokból és kiegészítő vizsgálatok eredményéből lehet következtetni a fájdalmat kiváltó okra. Tapintás (fizikális vizsgálat), mammográfia, ultrahang, esetleg hormonvizsgálatok lehetnek szükségesek
A ciklikus emlőfájdalom a menstruációs ciklus hormonális változásaira vezethető vissza. A menstruáció előtt 2-3 nappal jelentkező, majd rögtön megszűnő feszítő fájdalom normálisnak tekinthető, ilyenkor nincs tennivaló. Számos nőnél tovább, akár 8-15 napig tarthat az érzékenység. Csak minden huszadik nő panaszkodik nagyobb fájdalmakról, általában más - menstruációval kapcsolatos - tüneteik is fokozottak, például haspuffadás, idegesség, nyugtalanság, átmeneti kisfokú depresszió.
Mindezeket a fájdalmakat gyógyszeresen lehet befolyásolni (pl. E-vitamin, vagy súlyos esetben hormonkészítmények), amennyiben zavaróak.

A ciklustól független fájdalmakat ciszták, gyulladások (tejcsatorna-tágulat – ductectasia, tályog – abscessus) okozhatják.

Néha az igen nagy méretű emlőt tartó szalagok húzódnak. Ebben az esetben hát- vállfájdalom és gerincbántalmak is társulhatnak a panaszokhoz.

A sérülések, műtétek után vérömleny (hematoma) és fájdalmas zsírelhalás (zsírnecrosis) keletkezhet. Kövér és cukorbeteg nőknél hirtelen, nagy fájdalommal léphet fel a zsírszövet helyi elhalása.
Az igen ritka Mondor-betegség is okozhat fájdalmat, ilyenkor egy véna gyulladásos elzáródásáról (trombózis) van szó.
Érdekes, hogy sokszor nem is az emlő betegsége miatt lép fel emlőfájdalom, hanem:

•    gerinc kisízületi betegségek
•    ideggyökök érintettsége
•    bordák betegségei: daganatok, vagy egyéb
•    borda-szegycsont ízületi betegség (Tietze-szindróma) járhat emlőbe sugárzó duzzanattal és fájdalommal
•    bordaporcok fájdalma
•    szegycsont fájdalma
•    az alsó bordák elülső ízülete kimozdulhat és a bordaközi ideget ingerelheti
•    mellkasfali izomfájdalmak
•    szív-koszorúér betegségek
•    tüdőbetegségek: embólia, mellhártya-betegségek
•    övsömör
•    A fájdalom valódi okának megállapítása tehát egyéb, kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.
•    Galaktográfia
•    A tejcsatornákat a bimbón keresztül kontrasztanyaggal töltik fel és felvételek készítenek róla, Így ábrázolhatóvá válnak a tejcsatornák rendellenességei: tágulatok, elzáródások, daganatok. Szűk járat esetén nem mindig lehet elvégezni a feltöltést, szükséges hozzá a beteg együttműködése is. A galaktográfia sokszor kellemetlen lehet.