Mi az emlőrák?

• Az emlő rosszindulatú daganatai a rák (carcinoma), és a sarcoma. Egyéb szervek daganatai is adhatnak az emlőbe áttétet (metastasist), de ritkaság ezt előbb megtalálni, mint az eredeti elváltozást. A nyirokrendszer daganatai (lymphomák) is képezhetnek emlődaganatot. Leggyakrabban az emlőrák (emlőcarcinoma) fordul elő.

• A daganatos burjánzás kiindulhat a tejcsatornákból, vagy a környező emlőállományból. Később tovább terjedhet a csatornák belsejében, környezetében, a vérárammal, a nyirokereken, vagy a bőr felé.

• Az invazív carcinoma már áttétképződésre alkalmas elváltozás. Az áttétek (metastasis) hematogén (vér) vagy lymphogén (nyirok) úton keletkeznek. Az eredeti (primer) daganatról lesodródó sejtek, sejtcsoportok vér útján a távoli szervekben (tüdő, máj, csont, agy, mellékvese) telepednek meg és növekedésnek indulnak. A nyirokutakon először a környező (regionális) nyirokcsomókba jutnak, majd onnan tovább. A nyirokcsomók szűrőként működnek, megpróbálják magukban tartani a daganatsejteket, megakadályozva továbbterjedésüket. Az emlők vizsgálatához ezért a hónalji (axillaris) és kulcscsont körüli (supra-infraclavicularis) nyirokcsomók is hozzátartoznak. 

• A nagyobb emlődaganatok beszűrhetik a bőrt, ilyenkor megvastagodás, vörös elszíneződés, ritkán kisebesedés, fekély keletkezhet. Az emlő mélyén megbúvó daganatok a mellkasfali izomzatra is ráterjedhetnek. 

• Az emlő különböző részein nem egyforma a daganatok kialakulási gyakorisága. A külső-felső negyedben található a legtöbb újonnan kialakult rosszindulatú daganat. Az emlőrák eleinte igen lassan növekszik. Néhány sejt elfajul, és ellenőrzés nélküli szaporodásba kezd. Ez a folyamat eleinte milliméteres nagyságrendű, ilyenkor még nem tapintható és semmilyen módon nem is ábrázolható. Sok év telik el addig, amíg egy látható, vagy tapintható, 5-10 mm-es tumor kialakul. Természetesen minél mélyebben helyezkedik el, annál később válik érezhetővé. Ez a folyamat akár 10-12 évig is eltarthat. Amikor a daganat már elérte ezt a méretet, növekedése felgyorsul. Minél nagyobb a daganat, annál nagyobb az áttétképződés valószínűsége, ami a betegség szétszóródását jelenti: a szervezet más pontjain is daganatok alakulnak ki, és végül a beteg halálát okozhatják.

• A kis – 5-10 milliméter átmérőjű – emlőrákokat ritkán lehet kitapintani, panaszokat sem okoznak. Az emlőrák általában nem fájdalmas. Ilyen kis tumort majdnem mindig szűrővizsgálat fedez fel, vagy más probléma miatt végzett mammográfián véletlenül válik láthatóvá. Ilyenkor van a legjobb esély a teljes gyógyulásra.

• Az az egy-két év, ameddig az apró daganat még nem tapintható, de már jó látható a mammográfiás felvételen, eredményesen kihasználható az emlőrák elleni küzdelemben.